A nyár folyamán jelent meg egy tanulmánykötet a jó nevű londoni Routledge kiadónál Modernism and the Professional Architectural Journal. Reporting, Editing and Reconstructing in Postwar Europe címmel (szerkesztők: Torsten Schmiedeknecht és Andrew Peckham). A könyv témája annyiban újdonság, hogy a második világháború utáni, tágan értelmezett újjáépítési időszakot (1945-1968) az építészeti folyóiratok tükrében vizsgálja. Ennek a korszaknak a modern építészete, mely átmenetet jelentett az igazáért harcoló avantgárd gondolkodásból a sokak által bírált ortodoxiába és a tömeges építés banalitásába, ma már alaposan feldolgozottnak tekinthető (legalább is a nyugati világban). A szerkesztők felvetése alapján a kötet tizenegy szerzője viszont a szakmai folyóiratokat állítja a középpontba, s arra kíváncsi, mennyiben tükrözték a kor építő tevékenységét, illetve milyen mértékben kívánták alakítani azt. A média szerepe akkor már elég jelentős volt a gondolatok vagy akár a divatok terjesztésében, a folyóiratok szerkesztői - határozott szerkesztői koncepció esetén - képesek voltak befolyásolni a szakmai diskurzust. Az angol, német, francia, olasz, spanyol, svéd, svájci, holland és görög folyóiratok mellett, a magyar építészeti lapokról szóló tanulmány is olvasható a könyvben, Ferkai András, a MOME egyetemi tanára tollából, mely egyedül képviseli a szovjet érdekszférába került közép-kelet európai országokat. E fejezet gerincét nem a modern és szocreál jól ismert szembenállása alkotja, hanem az, hogyan látták és láttatták a szakmai folyóiratok szerkesztői a modern építészet szerepét 1945-1950 között, illetve 1956-tól a hatvanas évek közepéig az ország újjáépítésében. A fejezet címe (Tükör vagy balta? Építészeti folyóiratok a háború utáni Magyarországon) arra utal, hogy egyesek szerint tükröt kell a szakma elé tartani megadván a jobbítás lehetőségét, míg mások sokkal durvább eszközökkel igyekeztek alakítani építészetünket, nem csak politikai ideológiák, hanem megingathatatlan szakmai meggyőződések alapján. A könyv egy példánya a Magyar Építészek Szövetségének könyvtárában megtalálható.
A magyar kreatív ipar fejlesztése, az ágazatban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) együttműködési megállapodást kötött...
Két MOME-s alkotás, Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidérc úr című filmje is szerepelni fog a 2019-es Berlini...
Traub Viktória Sellők és rinocéroszok című 15 perces animációs rövidfilmje január 10-étől végre a magyar mozikban is!
Zserbó néni és galambjai meghódítják Budapestet Váradi Szilveszter animációján.
Voltaire klasszikusának adaptációja eredetileg Kovásznai György festőművész, avantgárd animációs filmes utolsó, be nem fejezett munkája volt. A 14 részes alkotás...